|
|
|
Obecsey István
Szeressétek az öregeket
Nagyon szépen kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat,
A hajlott hátú jó anyákat...
A ráncos és eres kezeket,
Az elszürkült, sápadt szemeket...
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
... |
|
|
|
|
|
|
|
Akácos út...
Akácos út, ha végig megyek rajtad én,
Eszembe jut egy régi szép regény,
Nyáreste volt, madár dalolt a fán,
Ott kóborolt, csavargott egy cigány.
Megszólítám, de jó, hogy itt talállak én,
A legszebb lány tudod-e hol lakik ?
Ott lakik, túl az akácsoron,
Ma este még, e ház elé osonj !
: Egy ablaknál állj meg cigány,|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Ellen Nitt: Azt hittem
Én azt hittem, hogy mindig kék,
ragyogó tükör a tenger,
s hogy rejtett aranyszemecskék
kincsével tele az ember.
Hogy járva a tengert, szembe kell
szállni merészen a széllel,
s akkor a hajós csodákra lel,
az idő nagy titkokat érlel.
Szálltam hát, Végtelen, feléd:
hullámok pörölye pa... |
|
|
|
|
|
|
|
Szent Mihály arkangyal ünnepe:
Főangyal, illetve arkangyal, a mennyei seregek fejedelme. Az egyház oltalmazója,
küzdelmeinek pártfogója. Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, főleg, ha a pogányság ellen a hitért küzdenek. A világ végén harcolni fog minden hívő keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. A haldoklókat is oltalmazza... |
|
|
|
|
|
|
|
|
MIHAIL EMINESCU: Ó, JÖSSZ-E MÁR?
Látod: a fecske útra kél,
hull a sápadt diólevél;
deres a szőlő, őszre jár -
ó, jössz-e már, ó, jössz-e már?
Karomba veszlek itt megint,
míg szemem szomjan rád tekint,
s fejem válladon elpihen
szép szeliden, szép szeliden.
Hányszor bolyongtunk, édesem,
e völgy ölén s a réteken!... |
|
|
|
|
|
|
|
Bocsánat! Helyesbítek!
MIHAI EMINESCU: Ó, JÖSSZ-E MÁR?
Látod: a fecske útra kél,
hull a sápadt diólevél;
deres a szőlő, őszre jár -
ó, jössz-e már, ó, jössz-e már?
Karomba veszlek itt megint,
míg szemem szomjan rád tekint,
s fejem válladon elpihen
szép szeliden, szép szeliden.
Hányszor bolyongtunk, édes... |
|
|
|
|
|
|
|
Ó, JÖSSZ-E MÁR?
Látod: a fecske útra kél,
hull a sápadt diólevél;
deres a szőlő, őszre jár -
ó, jössz-e már, ó, jössz-e már?
Karomba veszlek itt megint,
míg szemem szomjan rád tekint,
s fejem válladon elpihen
szép szeliden, szép szeliden.
Hányszor bolyongtunk, édesem,
e völgy ölén s a réteken!
s fölemeltelek, ... |
|
|
|
|
|
|
|
Létem ha végleg lemerűlt,
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantú mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi... |
|
|
|
|
|
|
|
MIHAIL EMINESCU: Ó, JÖSSZ-E MÁR?
Látod: a fecske útra kél,
hull a sápadt diólevél;
deres a szőlő, őszre jár -
ó, jössz-e már, ó, jössz-e már?
Karomba veszlek itt megint,
míg szemem szomjan rád tekint,
s fejem válladon elpihen
szép szeliden, szép szeliden.
Hányszor bolyongtunk, édesem,
e völgy ölén s a réteken!... |
|
|
|
|
|
|
|
Óbecsey István
Szeressétek az öregeket
Nagyon szépen kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat,
A hajlott hátú jó anyákat.
A ráncos és eres kezeket,
Az elszürkült, sápadt szemeket.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Simogassátok meg a deres fejeket,
Csókoljátok meg a ... |
|
|
|
|
|
|
|
Kosztolányi Dezső : Hajnali részegség
"Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád.
Múlt éjszaka - háromkor - abbahagytam
a munkát.
Le is feküdtem. Ám a gép az agyban
zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban,
csak forgolódtam dühösen az ágyon,
nem jött az álom.
Hívtam pedig, így és úgy, balga szókkal,
százig olvasva s mérges altat... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Az őszi sárban már magamban járok,
s lábam nyomában a kaszás üget,
hajam deres lett és az utcalányok
másnak mutatják már a mellüket,
s a csillagok is már fakóbban égnek,
mint egykor égtek, mikor este lett:
ajánlom bűnös lelkemet az égnek,
s az út sarának vézna testemet.
... |
|
|
|
|
|
|
|
Fordította: Térey János. Dramaturg: Deres Péter. Díszlet: Menczel Róbert. Jelmez: Gyarmathy Ágnes. Zene: Lukács Péter. Asszisztens: Várnai Ildikó. Rendező: Ács János.
Szereplők: Eszenyi Enikő, Szőcs Artur, Epres Attila, Mécs Károly, Pindroch Csaba, Hajdu István, Tahi Tóth László, Földi László, Tornyi Ildikó, Cseh Judit, Szamosi Zsófia.
,,Lope de Ve... |
|
|
|
|
|
|
|
...
MIHAIL EMINESCU: Ó, JÖSSZ-E MÁR?
Látod: a fecske útra kél,
hull a sápadt diólevél;
deres a szőlő, őszre jár -
ó, jössz-e már, ó, jössz-e már?
Karomba veszlek itt megint,
míg szemem szomjan rád tekint,
s fejem válladon elpihen
szép szeliden, szép szeliden.
Hányszor bolyongtunk, édesem,
e völgy ölén s a réteken... |
|
|
|
|
|
|
|
... Ki viszi át a szerelmet
Létem ha végleg lemerült
ki imád tücsök-hegedűt,
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantu mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerült,|... |
|
|
|
|
|
|
|
...fahéjillatúnak képzelem az érintésed
és spanyolvörösnek a csókod.
vágyat éget belém...
utánad...
milyen érzés?
akár mandulaforgács a fürdőben:
ég és horzsol, karcol és akar,
mégis lágy, mint a gyűrtfátyol kombiné...
látni akarod?
nyújtózom, hogy indaként tekeredjen,
kontyba fogom a kételyt, és hagyom...
a nehéz liliomgondolatok... |
|
|
|
|
|
|
|
......avagy minden mi fáj!
Most kaptam egy dalt a Depressziótól! Régi fájdalmas sebeket tépett fel, ebben a Paglos doktor féle, 'legeslegjobb világban!'
Rég múlt, tán igaz sem volt. Mégis mikor szakadnak a sebek karátjai, a fejem verem a falba, boxzsákomba az öklöm, és üvölteni tudnék a mi tökéletes világunkba bele. Bele a rideg őszi éjszakába, bele a semmibe, bele a vakvilá... |
|
|
|
|
|
|
|
Ellen Nitt: Azt hittem
Én azt hittem, hogy mindig kék,
ragyogó tükör a tenger,
s hogy rejtett aranyszemecskék
kincsével tele az ember.
Hogy járva a tengert, szembe kell
szállni merészen a széllel,
s akkor a hajós csodákra lel,
az idő nagy titkokat érlel.
Szálltam hát, Végtelen, feléd:
hullámok pörölye... |
|
|
|
|
|
|
|
... Jégvirág...
szép most a világ,
Minden csupa jégvirág!
Az ablak a fák,
A rétek s a ház.
Jeges, deres, csodás,
Vágyak, futás, álmodozás,
Itt minden oly szépséges,
Fehér és mesés!
Hamarosan itt a karácsony,
Itt az idő, szeressük egymást nagyon!
A fénylő fehér sivatagon ülve,
Ölelkezve, BOLDOGAN!!!... |
|
|
|
|
|
|
|
Óbecsey István
Szeressétek az öregeket
Nagyon szépen kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat,
A hajlott hátú jó anyákat.
A ráncos és eres kezeket,
Az elszürkült, sápadt szemeket.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Simogassátok meg a deres fejeket,
Csókoljátok meg a ... |
|
|
|
|
|